Van valami mélyen önmagadban, a gondolataid és a szavaid mögött,
Valahol nagyon mélyen az életed háttérben, ami mindig örök,
Néha előjön és megmutatja neked Isteni mivoltát,
Kicsit beleszól, kicsit megriasztja az embert és a világát,
Valami ott hátul régen túl a gondolatokon, talán már a másik oldalon,
Talán már annyira bennünk, hogy inkább túl van rajtunk,
Csak érezzük, hogy létezik valahol ott legbelül, de nem találjuk az értelemben,
Egyszerre belül és kívül lebeg az ürességben vagy éppen a végtelenben,
De tudd, hogy mindig ottvan benned és veled, vagy épp a válladon lebeg,
Ami soha nem túl sok, de nem is kevés nem más ez, mint az isteni gondviselés!